Erdély - Történelmi Erdély - Aranyosszék
Torockó (Rimetea)
Torockó község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek.
A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.
Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik. Hozzá tartozik Torockószentgyörgy.
Lakossága 2002-ben: 1213 fő, ebből magyar 458 fő
Térkép:
Történelme
1257-ben Toroczko néven említik először.
A falu eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket az Árpád-házi királyok uralkodása idején a Thoroczkai család telepített ide. Ennek köszönhető, hogy a modern vasipar megjelenése előtt Torockó Erdély legjelentősebb vasműves központja volt, mely hosszú ideig biztosította a lakosok jólétét.
Vasművességének köszönhetően bányavárosi rangra emelkedett. Erre a jellegére utalnak az 1870 táján, egy tűzvész után épült híres "fehér házai".
Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 m-es nyugati Várkő nevű csúcsán állott, ma csak csekély alapfalai láthatók. Helyén egykor római castrum állott.
A várat a tatárjárás előtt az Ákos nembeli Toroczkai család építette.
1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257 és 1272 között a várat nekik adta.
1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen.
A tatárok és a kunok betörési miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek. III. Endre 1291. évi oklevele azért érdekes, mert a tordai Sóaknán kívül megemlíti, hogy Toroczkó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide.
1514-ben a parasztsereg elfoglalta.
1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én Tiege labanc csapatai rabolták ki a várost.
Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul.
A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt.
1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.
Látnivalói
- 18. századi unitárius erődített temploma van.
- Jellegzetes házai és népviselete világviszonylatban is híressé teszik.
- Népi iparművészeti múzeuma van.
- Székelykő; a település mellett magasodó hegy
A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.
A Székelykőről bővebb leírás itt található.
Kapcsolódó képgalériák:
