Erdély - Történelmi Erdély
Beszterce vidéke (Bistriţa)
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része, annak északi részén helyezkedik el.
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontosabb folyója a Beszterce.
Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
Története
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.
1918-tól a vármegye Románia részévé vált.
A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.
A második világháború után újra Románia része lett.
Jelenleg az egykori vármegye területének nagy része a romániai Beszterce-Naszód megye része, Kosna és Radnalajosfalva pedig Suceava megyéhez tartozik.
A megye területe 5 355 km2. Ennek egyharmadát a Keleti-Kárpátok hegységei foglalják el: Cibles, Radnai-havasok, Szuhard-hegység, Borgói-hegység és Kelemen-havasok. A többi terület az Erdélyi-medencéhez tartozik. A megyét átszelő legfontosabb folyó a Nagy-Szamos. Nagyobb mellékfolyó a Beszterce. Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.
Lakossága
A lakosság száma 1880-ban 95 017 volt. Közülük 3 540 magyar (3,73%), 23 113 német (24,33%), 62 048 román (65,30%) anyanyelvű volt.
1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt, ebből: 87 564 (68,49%) román 25 609 (20,03%) német 10 737 (8,42%) magyar
2002-ben 311 657 lakosa volt, a népsűrűség 58/km2. A románok a lakosság 90%-át teszik ki. A magyar kisebbség aránya 6%.
Éghajlata
Az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között.
Az éves átlagos hőmérséklet 9 °C a dombvidéken és 0 °C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38,5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33 °C) 1954-ben, Tekén.
Az első fagyos nap október 1. környékén van, az utolsó május 1. és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart.
A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg.
A csapadékmennyiség 650–1400 mm a tengerszint feletti magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot.
A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.
Települések
Városok: Beszterce municípium, Bethlen, Naszód, Oláhszentgyörgy.
