Erdély földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.
Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét, a Romániához csatolt összes területet értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. A történelmi Erdély ennek kisebb része.
A mai Erdély részei:
Történelmi Erdély - a Király-hágón túli területek, Máramaros ill. a Keleti- és Déli-Kárpátok által határolva
Máramaros - az északi részek
Partium - a nyugati és észak-nyugati részek
Bánság - a dél-nyugati területek
A Bánság - más néven Bánát vagy Temesköz - északról a Maros, délről az Al-Duna, nyugatról a Tisza, keletről pedig a történelmi Erdély által határolt terület, amelynek nyugati része 1920 után Jugoszláviához, keleti része pedig Romániához került.
Máramaros történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén. Természeti szépségekben gazdag, varázslatos tájait északról a Máramarosi-havasok, délnyugatról a Gutin-hegység, délkeletről pedig a Cibles határolják.
Partiumnak vagy Részeknek a mai magyar-román határ és a történelmi Erdély (Király-hágó) között elnyúló területet nevezzük. Elnevezése onnan származik, hogy a XVI. és XVII. században az erdélyi fejedelmek mint Erdélyhez kapcsolt magyarországi "részeket" birtokolták.
A történelmi Erdély vagy Belső-Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magába a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.