Szováta (Sovata)

Történelme

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés.

A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak.

Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített, elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek.

Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt. Innen fokozatosan Felső-Szovátára, a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet. A fürdőtelepet 1901-ben nyitották meg.

Látnivalók

Medve-tó

A Medve-tó, Szováta legnagyobb tava a nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta.

1870 és 1880 körül alakult ki.

Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van. A felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz.

A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.

A tó melletti római katolikus kápolnája 1934-ben, a görögkatolikus kápolna 1932-ben, az ortodox templom 1929-ben épült.

További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó.

További látnivalók

• A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
• A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
• A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
• Szovátai Unitárius templom

Kapcsolódó képgalériák:

Erdélyi nagykörút 2006.