Erdély - Partium - Bihar
Nagyvárad (Oradea)
Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A város a Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekszik.
A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar. Korábban Bihar vármegye központja volt.
Lakossága 2002-ben: 206 614 fő, ebből magyar 56 985 fő.
Térkép:
Történelme
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg.
Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította.
A mai vár a helyén épült, 1083 és 1095 között. I. László ide telepítette a bihari püspökséget. Az 1095-ben meghalt királyt Somogyvárott temették el, mivel még nem épült meg a váradi székesegyház. Itteni végső nyughelyére 1106-ban temették el. Sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok ostromolták, majd nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói (Split) püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
1390. május 20-án a királyi pár, Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére.
Itt volt kanonok Janus Pannonius, Vitéz János püspök 1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett.
1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta.
1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult.
1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ebben az évben, július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta.
1664-ben Rákóczi László kísérelte meg Várad felszabadítását, majd 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett. 1692-ben Donatus Heissler császári lovassági tábornok szabadította fel a várost a töröktől.
A vár ma is áll, de igen leromlott állapotban van.
A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
Kapcsolódó képgalériák:
