Nagyenyed (Aiud)

Történelme

A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott.

Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai.

Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki.

1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot. 1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, és a város védelmében 30 diák esett el. Emlékművük a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól Jókai Mór "A nagyenyedi két fűzfa" c. beszélye (1853).

A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították.

Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol: 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos dermesztő hidegben. A vártemplomban talán kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre, a lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás.

A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik "dicső tetteiket".

Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor Kollégium), ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára. A Bethlen Gábor Kollégium legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott.

A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásának székhelye volt.

Látnivalói

• Nagyenyedi városerődítések
• Bagolyvár (Ókollégium)
• Református vártemplom
• Pápai-Páriz Ferenc sírja a Kollégium melletti temetőben
• Tornakert
• Bethlen Gábor szobrok

Kapcsolódó képgalériák:

Román nagykörút 2007.