Erdély - Partium - Bihar - Béli-hegység
Menyháza (Moneasa)
Menyháza, 1910-ig Monyásza (románul Moneasa) falu Romániában, Arad megyében.
Borossebestől 14 km-re északkeletre, a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Két részből áll, a tulajdonképpeni falu fekszik alacsonyabban és fölötte az üdülőtelep.
Lakosság 2002-ben: 784 fő, ebből magyar 17 fő.
Vallás: 688 ortodox, 38 baptista és 31 pünkösdista és 16 római katolikus vallású.
Térkép:
Történelme
Román alapítású falu, melynek gyógyforrásait már 1597-ben említik.
A 18. század elejétől közelében vasércet termeltek ki és dolgoztak fel vízierővel működő hámorokban és kohókban.
1760-ban római katolikus bányászok települtek be. A 19. század közepén Christian Waldstein-Wartenberg vásárolta meg a Névery családtól, így lett a borossebesi uradalom része.
A gyógyvizet 1866-ban kezdte hasznosítani akkori birtokosa, Ernest Waldstein. 1881-ben villákat kezdtek építeni a fürdő mellé.
1893-ban megépült a Borossebes–Monyásza keskeny nyomtávú vasút, elsősorban a vas, a fa és a szén szállításának megkönnyítésére, de a fürdőéletet is föllendítette. Meszet is szállított a mezőhegyesi cukorgyárnak, mert az itteni mész tulajdonságai megfeleltek a cukorgyártás igényeinek.
A 19. század végén a borossebesi Wenckheim-uradalomnak négy vasbányája volt a falu környékén.
Az 1887-ben alapított vörösmárványbányájában 40-50 fő dolgozott. A márványt Arad építkezésein használták föl. A márványbánya a 20. században is működött, az itt kitermelt vörös- és feketemárványt falburkolatok készítésére használták.
Látnivalói
Fürdőtelep
A település felső részét alkotó fürdőtelep három szállodából, strandfürdőből, csónakázótóból, villákból és panziókból áll. Az épületek egy része még a 19. század végén épült. Öt forrásának bikarbonátos, kalcium-, magnézium- és nátriumtartalmú vizét mozgásszervi, idegrendszeri, emésztőszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére használják. A téli szezonban egy sípályája működik.
A fürdőtelep felső végétől északra, háromnegyed órányi járásra található az egykori márványbánya látványos külszíni fejtője. Az alsóbb rétegekből fekete-, a felsőbb rétegekből vörösmárványt (valójában Jura mészkövet) termeltek ki.
További látnivalók
A falutól keletre fekvő Jumelt telepen az 1861-ben épített, 11 méter magas, téglával bélelt gránit vasolvasztó kemence romja.
Barlangok a falu közelében: a Denevér-barlang (Pestera Liliecilor – fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang) és a Medve-barlang (Grota Ursilor), távolabb az Izoiu Mare-zsomboly (30 m mély aknabarlang).
A római katolikus templom 1761-ben, az ortodox 1882-ben épült.
Kapcsolódó képgalériák:
