Magyarvalkó (Văleni)

Történelme

1249-ben említik először. A falu és környéke a Valkai család (kőbe faragott címerük a templomban látható) birtoka volt. Egész vagyonukat az egyházra hagyták, így az a ritka eset alakult ki, hogy itt az egyház tartotta el a híveit és nem fordítva.

Itt található Erdély egyik legfestőibb román kori református temploma.

A magyarvalkói régi ortodox templom 1780-ban épült és 1931 óta Egeresen található.

 

Látnivalók

Református templom

A magyarvalkói templom 1261-ben épült. A szentély 1452-ben készült, amit egy kőtábla is jelez.

A templomot a reformáció győzelme után a15. században újjáépítették és kibővítették, majd a 17. században kőfallal látták el, melyet kis tornyokkal erősítettek meg.

A templomot övező kettős védőfal közül a belső teljesen, a külső részben ma is fennáll. Kazettás mennyezete 1778-ban készült, Umling Lőrinc és fia készítette, az ajtók festett tulipán- és rózsamotívuma Kelemen Márton, míg a szószék Sipos Dávid munkája (Kelemen Lajos szerint azonban a szucsági kőfaragó, Süveges mester készítette).

A templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a 17. század végén, 18. század elején keletkezhettek. A kalotadámosi és bánffyhunyadi kazettákkal való hasonlóság alapján feltételezhető, hogy - a segesvári képíró - Felvinci mester munkái.

A templom 1974-75-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a tatárdúlás áldozatainak maradványait rejtette. Kopjafás közös sírjuk a cinteremben áll, Vasvári Pál kopjafájával együtt.

Érdekessége az épületnek a cinterem falában található dombormű, mely egy turbános kecskeszakállas férfit ábrázol.

A templom a dombtetőn álló, kopjafás temetőn keresztül közelíthető meg.

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Húsvét Kalotaszentkirályon 2006.