Magyarbikal (Bicălatu)

Történelme

IV. Béla a falut Pál országbírónak adományozta. Később a sebesvári várbirtok, majd a székely eredetű Tamásfalvi család tulajdona lett.

1450-től a falu birtokosai Vitéz néven szerepelnek, majd a Homoródszentmártoni Bíró család örökli.

Az altorjai Szabóknak 1940-ig voltak Magyarbikalon birtokai.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

 

Látnivalók

Református templom

Szent Lénárd tiszteletére emelt gótikus stílusú református temploma 1402-ben épült fel.

Az 1693-as földrengés során beomlott csúcsíves mennyezete helyett kazettás famennyezet készült, amelyet Gyalui Asztalos János festett Korda Zsuzsanna megrendelésére 1697-ben. A szentély 101, a hajó 84 kazettája ebből az időből való, jelezve a templom eredeti méreteit.

Ugyancsak Gyalui Asztalos János készítette az éneklőkarzatot és az úrasztalát is.

A 18. században (1790) kibővített és felújított templom szószékkoronáját, az új mennyezetkazettákat és a padok elejét díszítő címereket a szászkézdi Umling Lőrinc és fiai készítették. Ezekből mára a szentélyben 21, a hajóban 37 kazetta maradt meg.

Az ő munkájuk a keleti karzatmellvéd és Vitéz Klára megbízásából a szószékkorona valamint Bíró Zsigmond és Gyarmati Sándor felkérésre a három címerrel ellátott padmellvéd.

Jelenleg látható tornya 1923-ban épült Kós Károly tervei alapján. Ekkor cserélték a megrongálódott kazettákat is. A szentély 24 és a hajó 54 szerényebben festett táblája Csöregi Márton és Asztalos József munkái.

 

 

További látnivalók

• Magyarbikal egykori Farkasvárának csekély maradványai fellelhetők a falutól keleti irányba 1,5 kilométerre fekvő egykori várdombon.

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Kalotaszegi körutazás 2007.

Pünkösd Erdélyben 2008.