Kolozsvár (Cluj-Napoca)

Kolozsvár a Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is.

Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el.

Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak.

A város mérsékelt kontinentális éghajlatát az Erdélyi-középhegység közelsége befolyásolja. Az éves középhőmérséklet 8,2 °C, az éves átlagos csapadékmennyiség 663 mm.

Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta.

Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként.

Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Történelme

A város már az ókorban is lakott település volt, helyén egykor római erődítmény állt, Napoca néven.

A XIII. században, később elmagyarosodott német telepesek érkeztek a környékre, akiket V. István, magyar király hívott ide, hogy a tatárdúlást követően kiürült várost újra benépesítse.

A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának és kulturális szerepének köszönhetett.

1550-ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, és a városban kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben.

Az 1500-as években Kolozsvár a reformáció központja volt, de Dávid Ferenc hatására a város lakossága egy időre az unitárius hitre is áttért.

Kolozsvárt régóta Erdély fővárosának tekintik, bár hivatalosan sohasem volt az. Intézményei, gazdagsága, egy időben a politikai élet ide összpontosító cselekvései mégis azzá tették. Ezt a címet az is indokolja, hogy Kolozsvár hosszú ideig Erdély legnépesebb városa volt. Napjainkban, igaz már kisebbségként, Marosvásárhely után itt él a második legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben.

Látnivalók

• Kolozsmonostori apátság, más néven Kálvária-templom
• A gótikus Szent Mihály-templom Erdély egyik fő kultikus helye, számos nagy történelmi esemény helyszíne.
• Mátyás király szülőháza
• Fadrusz János Mátyás király emlékműve az egyik legszebb magyar lovasszobor.
• A gótikus stílusban épült Farkas utcai református templom, előtte a Kolozsvári testvérek Szent György lovasszobrának másolata.
• Az 1774-1775 között épült Bánffy-palota az erdélyi barokk építészet egyik legjelentősebb műemléke, jelenleg Szépművészeti Múzeum.
• A Házsongárdi temetőben nyugszanak az erdélyi közélet és művészet nagyjai.
• A piarista templom őrzi a Szűzanya kegyképét.
• A középkori vár egyik bástyája, a Szabók bástyája ma is áll.
• A klasszikus stílusban épült alsóvárosi református templom, ismert nevén a „kétágú templom”
• A Fellegvárról szép kilátás nyílik az egész városra.
• A Sétatér a 19. század végén létesült park.
• A botanikus kert 14 hektárnyi területén több tízezer növény található.
• A Kós Károly által tervezett „kakasos templom” a nemzeti szecessziós stílus példája.
• A Farkas utcai református templom és a 450 éves Református Kollégium
• Makovecz Imre által tervezett Törökvágási református templom

Kapcsolódó képgalériák:

Erdélyi körút 2004.

Erdélyi nagykörút 2006.