Jósikafalva (Beliş)

Történelme

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIX. századból származnak. Ezen forrásban még Gyurkutzaként olvashatunk róla, de az idők során más névalakban is ismert volt: Gyurkucza; Gyurkuca.

1898 és 1910 között Magyarvalkó szerves része volt, az 1920-as trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járás részét képezte.

A község egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.

 

A XX. század második felében kezdték meg a Beliş-Fântânele duzzasztógát kiépítését. A helyi anyagok felhasználásával 1978-ben a Melegszamos felső folyásánál épült völgyzáró gát a Melegszamos vizét tartja vissza.

 

 

Látnivalók

Víztározó

A gát magassága 92 m, szélessége 400 m és 225 millió köbméter víz tárolására képes.

A tó hossza 17,3 km a vízfelület 826 hektárnyi. Alatta nyugszik a hajdani Béles település.

Annak idején, a 60-as években az ott lakó családokat felköltöztették a dombra. Az egyedüli lábon maradt épület a templom volt. Nyáron, amikor a víz szintje alacsony, még ma is látszanak falai. Odalenn nem változott semmi. Minden olyan, mint annak idején, amikor megkezdték a völgy elárasztását. Ma egy sétahajó egészen közel visz a templom tornyához.

A tónak két nyúlványa van, egyik 7, a másik 2 km.

A hatalmas fenyőfák között elterülő kanyargós Bélesi-tó a kirándulók kedvenc célpontja. Határon túli búvárok kedvenc merülőhelye, a horgászok versenyekre vagy csak pecázni járnak ide, a túra szerelmesei pedig itt mennek a Bihar-Vlegyásza hegyek felé.

 

A tó környéke az 1848-as magyar szabadságharc egyik tragédiájának színhelye. A Vasvári Pál vezette szabadcsapatot ugyanis a hegyi mócok bekerítették és több száz honvédet mészároltak le.

A hősök tömegsírja ma is valahol a tó mélyén lehet, és lenn a mélyben nyugszik Vasvári Pál, az 1848-49-es szabadságharc hőse is.

 

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Kalotaszegi körutazás 2007.

Pünkösd Erdélyben 2008.