Gyulafehérvár (Alba Iulia)

Történelme

Már a vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik jelentős városa.

Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda.

Püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően lett Fehér vármegye székhelye. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette.

Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza 13. századi, egy régebbi templom alapjaira épült.

1442. március 22-én a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött. Budáról 1542-ben ide költözött Izabella királyné és fia I. János. A királyné és fiának hamvai a Szent István által alapított székesegyházban pihennek.

II. János magyar király halálát követően az erdélyi – többségében protestáns (református, unitárius és lutheránus) rendek – május 25-én Báthory István római katolikus főurat választották meg Erdély fejedelmének.

I. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erdélyi rendek szabadon választják meg az ország fejedelmét. Habsburg biztatásra Bekes Gáspár el akarta foglalni Erély trónját, de 1575. július 8-i radnóti csatában vereséget szenvedett.

Báthory István után Báthory Kristóf, majd annak halálát követően Báthory Zsigmond került a fejedelemség élére, aki több alkalommal is lemondott, sok bajt okozva a városnak és az ország népének. 1599. november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1602. június 29-én itt győzte le Giorgio Basta Székely Mózes seregét.

A várost Mihály vajda és Basta is felgyújtotta, majd a tatár, később 1661-ben a törökök égették fel. 1603-ban Székely Mózesnek a függetlenségpárti magyarok és székelyek támogatásával sikerült a fővárost felszabadítania és 1603. május 8-án bevonult a városba, ahol ünnepélyesen megválasztották és beiktatták Erdély fejedelmének.

Bethlen Gábor alapította a város református kollégiumát, amelyet 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1629. november 15-én itt halt meg a fejedelem.

1642. március 4-én itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október 11-én.

1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1848-49-ben innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.

1918. december 1-jén a románok nemzetgyűlése itt határozta el a Romániához való csatlakozást. Az egyesülést az Egyesülés Múzeumával szembeni volt tiszti kaszinó épületében mondták ki.

Az ortodox székesegyházban koronázták román királlyá 1922. október 15-én I. Ferdinándot és feleségét.

Látnivalói

A város történelmi központja 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel.

Fontosabb látnivalók:

• A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
• Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
• Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a 20. század elején épült. Közelében, a Babilon-házban látható a
• Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
• A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek. A székesegyház szomszédságában áll az
• erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája és a püspöki palota.
• A Szent György-kapu előtt látható a Hóra-lázadás itt kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt elmékműve.
• A Batthyáneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyáneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.