Élesd (Aleşd)

Történelme

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a 13. századból származnak. Ezen forrásokban még Elusdként olvashatunk róla.

A középkori Élesd nem a mai város helyén állott, hanem ettől mintegy két kilométerre a Körös partján. Ennek az első falunak a lakói csak a 18. század elején költöztek át a gyakori árvizek elől a magasabban fekvő mai helyre.

A régi falu teljesen elpusztult, maradványait egyelőre még nem tárták fel.

A mai város közelében emelkedő hegyek között állott és áll romjaiban ma is Sólyomkővár, mely több mint négy évszázadon keresztül volt a Réz-hegység északi és déli oldalán fekvő községek gazdasági és katonai központja. Sólyomkő vártartományának keretében zajlott Élesd története évszázadokon keresztül.

 

A várost a Sólyomkő patak szeli át, mely a település határában ömlik a Körösbe. További patakok a Ricsuj a várostól kelet-délkeletre, Oltrás a várostól északra.

 

 

Látnivalók

• Batthyány-Bethlen kastély - a barokk kastélyt Gróf Batthyány József császári királyi kamarás építtette a 19. század elején. Jelenleg kórházként funkcionál. A 2000-es évek közepén az épület külső homlokzatát korhűen felújították, s így manapság régi pompájában látható.
• A temető - a település lakosai mintegy 300 éve temetkeznek ide, a város északi részén lévő lejtős domboldalra. A római katolikus és a református felekezetek számára jól elkülönített parcellákból áll. A zsidó temető pedig ezektől mintegy 500 méterre északkeleti irányban található.
• Puszta templom - A Körös bal partján emelkedett terméskőből épült templom, mely az áttelepülés után még közel egy századig állt roskadozó fedelével, széthulló köveivel. Az átköltözéskor a templomból elhozták a Szűzanya képét viselő harangot. Az épület teljesen elpusztult, maradványait még nem tárták fel.
• Református templom - a mostani templom helyén korábban két templom is állott. Az elsőt a Körös jobb partjára történő áttelepülés után építették. A másodikat 1792-ben adták át, az 1840-es földrengésben megrongálódott, de kijavították, végül 1853-ban beszakadt. A harmadik, a mostani templom 1906. november 25-ére készült el. Tornyában három harang található. A főbejáratával szemben található lelkészlakot 1859-ben építették.
• Római katolikus templom - gróf Bethlen Aladár adományából épült neoromán stílusban. 1914. június 7-én a Szeplőtelenül fogantatott Szűzanya tiszteletére szentelte fel gróf Széchényi Miklós váradi megyés püspök. Oltárképét Bethlen Anna grófkisasszony festette az élesdi Gönczi Ilonáról. Egyetlen tornyában két harang található.
• Piéta szobor - a katolikus templom kertjében. Az 1995-től megrendezett képzőművészeti nyári tábor alkotói készítették és adományozták a városnak.
• Ortodox templom - 1939-ben a román katonaság építette neobizánci stílusban.
• A baptista imaház, a pünkösdista templom valamint a görög katolikus templom az 1989-es rendszerváltást követően épültek.
• A református iskola épülete - első írásos feljegyzése 1864. január 28-ából való. A mai épületet 1886-ban építették. 1903-ban államosították és egyesítették a községi leányiskolával. A rendszerváltást követően a református egyház visszakapta az épületeket.
• A római katolikus iskola épülete - első írásos említése 1812-ből származik. 1861-ben felújították, majd 1871-ben kibővítették. 1941 és 1947 között az Angolkisasszonyok szerzetes tanítórendje vette át az iskola irányítását, majd egy évig a váradi Szent Vincés szerzetesnővérek vezetták.
• Erzsébet szálló - manapság különböző kereskedelmi egységek működnek benne.
• Az 1904-es események emlékműve - a város főterén.
• Létai-ház - A Létai család tulajdonában lévő épületet a család eladta. A város kórháznak rendezte be. A rendszerváltást követően az épületet felújították és pénzügyi igazgatóságot alakítottak ki benne.
• Terebesi-Kovács ház - jelenleg a könyvtár, a takarékpénztár és a posta közös épülete.

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Kiruccanás Révbe 2006.

Jádremete nyáron 2008.