Belényesi-medence

A Belényesi-medecét északon a Királyerdő dombjai, keleten a Vlegyásza délnyugati nyúlványai és a Bihari-havasok, nyugaton a Béli-havasok fogják közre.

A földkéreg beszakadása révén jött létre, amelyet a negyedkorban töltöttek fel a hegyekből lefutó folyók. A klímaváltozások hatására, majd újabb törések és süllyedések, valamint a folyóvízi eróziónak köszönhetően alakult ki mai domborzata. Mind keleten, mind nyugaton a hegyekhez simuló dombsor övezi, melyek márga, agyag és homok lerakódásokból állnak, amit a folyóvizeknek köszönhetően vastag kavicsréteg borít .

A Belényesi-medence ércekben gazdag vidék volt. Ezek kitermelése hozzájárult a völgy benépesítéséhez. Rézbánya környékén arany-, ezüst-, réz-, és vasérc bányászatának nyomai találhatók. A 20. században ezen a részen uránércet bányásztak.

Régen mészégetést is folytattak az itt lakók, melyet pénzért vagy gabonáért adtak el az alföldön. Sólyom és Borz között kvarcitos homokkövet bányásznak .

Többfelé kitűnő agyag található, amely elősegítette a fazekasmesterség fejlődését. Erre utalnak a régi családnevek az 1600. évi belényesi összeírásokban: Fazakas, Korsós, Begrés, Kőműves. Ma csak a Vaskoh utáni román falvakban (Leheceni, Sălişte de Vaşcău, Criştioru de Sus) találunk fazekasokat.

A folyók völgyéből kitermelt sóder kitűnő minőségű.

Éghajlata

Éghajlata kontinentális. Az időjárás alakulását a környező hegyek határozzák meg, de mivel észak felé nyitott, befolyásolja az óceáni hatás is. Leggyakoribbak a nyugati szelek.

Az évi átlagos hőmérséklet 9 fok Celsius, az évi csapadékmennyiség 600 mm körül van, de a dombokon eléri a 900 mm-t is. A medencében és a zárt völgyekben gyakori a hőmérsékleti inverzió.

Vízrajza

A Fekete-Körös a Bihari-havasokban ered.

Jobb oldali mellékfolyója a Köves-Körös (Crişul Pietros), Rézbányai Körös (Crişul Băiţei), a Nyimesd (Nimăieşti), Rósa (Valea Roşie), a Vida és Topa, amelyek a Hollód-patakba ömlenek, a Kölesér (Culişer).

Bal odali a Tárkányka (Tărcăiţa), Fenes (Finiş).

Növényvilága

Természetes növénytakaró már csak kis területeten található, a mindjobban terjeszkedő mezőgazdaságnak köszönhetően.

Főleg bükk-és tölgyerdők borítják, de már csak foltokban. Csak a magasabb dombokon és a hegyekben van összefüggő erdőség.

Cserjéi a galagonya, a mogyoró, a kökény, a som, a vadrózsa, az árterületeken pedig a fűzfa, éger, mocsári növényzet.

Talaja gyenge termőképességű, barna erdei talaj, ártéri öntéstalaj.

Lakossága

A Belényesi-medence magyarlakta települései: Belényesújlak, Belényessonkolyos, Körösjánosfalva, Várasfenes, Belényes, Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Magyarremete.

Alsóvölgy magyarlakta települései: Gyanta, Tenke, Bélfenyér, Kisháza.

Ezek a falvak mind Árpád-kori települések, melyek még a 11. században jöttek létre.

Kapcsolódó képgalériák:

Hétvége Magyarremetén 2006.

Magyarremete non-stop 2006.

Bihari kirándulás 2008.

Villámlátogatások Várasfenesen 2011.

Királyerdő - Bihar-hegység - Béli-hegység 2013.