Sztána (Stana)

Történelme

A 13. és a 18. század között legfőbb birtokosa a Gyerőfi család volt.

A 18. század folyamán más családok is szereztek benne részbirtokot.

Magyar lakossága a 16. század óta református. Román lakóiról az első adat a 18. század elejéről való.

A 14. századig Bihar, ezután egészen a 20. századig Kolozs vármegyéhez tartozott. 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez, elvágva hagyományos vonzásközpontjától, Bánffyhunyadtól.

A két világháború között több kőbányát is nyitottak, 1926 és 1994 között pedig alabástromot termeltek ki.

A kőbányák bezárása és a kollektív megszüntetése óta a földeket tulajdonosaik többsége nem vagy csak nagy nehézségekkel tudja megművelni. A legjelentősebb gazdasági üzem a nyereségesen működő juhászat. A fiatalok többsége már az 1960-as évek óta elvándorol, főként Kolozsvárra.

 

 

Látnivalók

• Középkori elemeket tartalmazó református templomának első ismert átépítése 1640-ben történt. 1836–1838 között bővítették, átalakították. Tornya 1876-ból való. A 18. század elején készített, 42 kazettából álló mennyezete, ami jelenleg a nyugati részen található, másodlagosan felrakva, részben átfestve, Gyalui Asztalos János alkotása. A 18. század második felében Umling Lőrinc műhelye tevékenykedett a templomban, 1767-ben papi széket, 1777-ben szószékkoronát festve. A 19. század eleji nagyobb átalakítás alkalmával készült a keleti rész 36 táblás kazettás mennyezete, itt a mester megpróbálta utánozni a korábbi mennyezet díszítéseit.
• Ortodox (eredetileg görög katolikus) templomát Kós Károly tervei szerint, 1927-ben építették.
• A mai vasútállomástól 400 méterre nyugatra és a falutól három km-re található a falu régi vasútállomása. A vasút túloldalán, a vasúti munkások egykori barakkjai helyén 1900-tól alakult ki nyaralótelep, ahol főként módos kolozsvári polgárok építtettek villákat.
• A telep legjelentősebb épülete, egyben Sztána legismertebb építészeti emléke Kós Károly saját háza, az eredetileg hétvégi háznak szánt Varjúvár, melyet 1909-ben tervezett, 1910 őszén és telén épített, majd 1925-ben bővített. Efölött a Csiga-dombon építette az 1920-as években a Varjú-tanyát, amelyet alkotóhelyként használt. 1944. október 16. és 20. között a kalotanádasiak módszeresen kifosztották a nyaralótelepet, ekkor pusztult el a Varjú-tanya is.
• A kettő között áll a mai telep legnagyobb épülete, a Kós által tervezett Szentimrei-villa (1924–1925).

 

 

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Kalotaszegi körutazás 2007.