Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdélyen túli területek - Bukovina

Moldvahosszúmező

(Câmpulung Moldovenesc)

Moldvahosszúmező municípium Romániában, Moldvában, Suceava megyében, a Moldova folyó partján.

Mintegy 20 000 fős (csaknem színromán) lakosságával Szucsáva, a megyeszékhely után a megye második legjelentősebb városa.

Gazdaságának alapja a tej- és faipar, ezeket egészíti ki az ökoturizmus.

Lakossága 2002-ben: 20 041 fő, ebből magyar 32 fő

Térkép:

Moldvahosszúmező
Moldvahosszúmező Moldvahosszúmező Moldvahosszúmező Moldvahosszúmező Moldvahosszúmező

Történelme

A település már a moldvai állam kialakulása előtt lakott hely volt.

Dragoş vajda, aki a máramarosi vajda volt és a Bélteki Drágffy családból származott, majd később Moldva első fejedelme, a moldvai fejedelemség megteremtője lett, útban Máramarosból Moldvabányára itt is időzött.

A város első említése azonban csak a 15. század elejéről, egy 1411-ből származó oklevélen, Alexandru cel Bun idejéből maradt fenn, amikor a fejedelem a moldovițai kolostornak szánt adományait sorolta fel.

A településnek a középkorban árumegállító joga volt, és egészen a 18. század végéig járási székhely is volt. Ez idő alatt kereskedelmi és állattenyésztő központtá fejlődött.

Jelentős helyi jellegű kisipara (malom, olajütő, fűrésztelep) is volt, később pedig sör- és sajtgyár is épült a területén.

1775-ig a Moldvai Fejedelemség része volt, utána az Osztrák Császársághoz került, Bukovina része lett.

Az első világháború után Romániának ítélték.

A város híres zsinagógáiról, melyek egy aktív haszid zsidó közösség életteréül szolgáltak. A második világháború alatt híres főrabbiját, Moses Josef Rubint meghurcolták, zsinagógáit a nácik kifosztották. A világháború végére az üldözések és a kivándorlás hatására zsidó közössége szinte teljesen eltűnt.

A városnak mára jelentős üzemei (tejporgyára, építőanyag- és csempeárugyára, fafeldolgozóüzem) vannak.

 

Látnivalók

  • A Grămada-ház (Casa Grămadă) - 1817-ben épült fából. Faragott és festett virágmotívumok, geometrikus minták díszítik.
  • A Prundenau-ház (Casa Prundeanu) - A 19. században épült. Fagerendákból összerótt pásztorszállás, mely a település régi házainak típusa volt, melyek két-háromszáz évvel ezelőtt alakultak ki a pásztorkodó területeken. Ez egy téglalap alakú épület, mely egy nagyon keskeny előtérből és két helyiségből áll.
  • Múzeum (Muzeul de istorie şi etnografie) A természettudományi részlegben a Măgura Lupului kőzeteiből származó szürke és téglavörös ammoniták láthatók. A negyedkorból származó állati és növényi kövületek közül pedig a Csárlibaba mellett talált jávorszarvasagancs, valamint a Moldva folyóból előkerült mammutagyar is látható. A néprajzi részleg kiállítása sokrétű. Bemutatja többek közt a halászat, vadászat, földművelés, gyümölcsszedés különféle eszközeit (vesszőből font kosarakat, berakásos mintákkal díszített puskaportartó szarukat, fából faragott kulcsokat és sok más tárgyat).

    Érdekesség még a szőlőműveléshez használt több mint négyszáz éves szekér és két körülbelül 200 éves faeke. De megkapó szépségűek a pásztorok által készített használati tárgyak és a népviseleteket bemutató tárlók bőr, szőrme kabátkái, övei, tárcái és táskái is.

 

Moldvahosszúmező utcáiban máig sok szép emléke maradt fenn a népi építészetnek.

A népviselet máig él a környéken, azonban azt csak ünnepnapokon hordják, ilyen alkalmakkor gyakran feltünnek az utcákon a hímzett bőrből, szőrmedíszítéssel készült bundácskák és mellények.

Az asszonyok ingblúzának a hímzésén a stilizált madár- és egyéb állatdíszes motívumokat mértani minták: rombuszok, négyzetek, háromszögek egészítik ki.

 

 

 

Kapcsolódó fotóalbum:

Moldvai kolostorok - Romániai nagykörút

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió