Mezőtelegd falu és községközpont Romániában, Bihar megyében.
Nagyváradtól 18 km-re keletre, a Sebes-Körös bal partján, a nagyvárad–kolozsvári főút mellett fekszik.
Lakossága 2002-ben: 7142 fő, ebből magyar 1016 fő
Először egy 1294-es oklevél 1572-ből való másolatában említik: Thelegd.
A 13. század elején környékén élt a székelyek egyik csoportja. Innen költöztek a későbbi Udvarhelyszék területére, ahol őket telegdi székelyeknek nevezték, a széket pedig kezdetben Telegdiszéknek, Székelyudvarhelyet Telegdnek hívták.
1291-ben költözött ide a későbbi Thelegdy család megalapítója, a Csanád nemzetségbeli Tamás.
A 14. század elejétől vámja volt.
1335-ben Thelegdy Csanád esztergomi érsek ferences kolostort alapított. 1347-ben itt tartották a magyarországi ferencesek tartományi gyűlését.
A 16. század elején mezőváros és uradalmi központ volt. A 16. században várat építettek a mai református templom, római katolikus templom, a kastély és a református parókia által határolt területen. Külső árkaiba bevezették a Koppány-patak és a Sebes-Körös vizét.
Lakossága 1557-ben jórészt protestáns hitre tért, de Telegdi Mihály még 1571-ig tartatott miséket.
1608-tól Varkoch György birtoka volt, majd 1611-ben Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány foglalta el. 1660-ban, Várad elfoglalása után lett a törököké.
1688 februárjában Heissler császári tábornok a falu közelében verte meg Thököly Imre kurucait.
1716-ban Baranyi Gábor nevű birtokosa katolikus házikápolnát építtetett, 1736-ban pedig újraszervezték a plébániát. A 18. század elejétől 1838-ig a reformátusok leányiskolát is működtettek.
A 18. század elején települtek be első zsidó lakói. Zsinagógája még 1820 előtt épült. Az 1739–1744-es pestisjárvány 668 áldozatot szedett.
1870-ben megépült a vasút és ezzel föllendült az állat- és terménykereskedelem.