Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Partium - Bihar

Mezőtelegd (Tileagd)

Mezőtelegd falu és községközpont Romániában, Bihar megyében.

Nagyváradtól 18 km-re keletre, a Sebes-Körös bal partján, a nagyvárad–kolozsvári főút mellett fekszik.

Lakossága 2002-ben: 7142 fő, ebből magyar 1016 fő

Térkép:

Mezőtelegd
Mezőtelegd Mezőtelegd Mezőtelegd Mezőtelegd

Történelme

Először egy 1294-es oklevél 1572-ből való másolatában említik: Thelegd.

A 13. század elején környékén élt a székelyek egyik csoportja. Innen költöztek a későbbi Udvarhelyszék területére, ahol őket telegdi székelyeknek nevezték, a széket pedig kezdetben Telegdiszéknek, Székelyudvarhelyet Telegdnek hívták.

1291-ben költözött ide a későbbi Thelegdy család megalapítója, a Csanád nemzetségbeli Tamás.

A 14. század elejétől vámja volt.

1335-ben Thelegdy Csanád esztergomi érsek ferences kolostort alapított. 1347-ben itt tartották a magyarországi ferencesek tartományi gyűlését.

A 16. század elején mezőváros és uradalmi központ volt. A 16. században várat építettek a mai református templom, római katolikus templom, a kastély és a református parókia által határolt területen. Külső árkaiba bevezették a Koppány-patak és a Sebes-Körös vizét.

Lakossága 1557-ben jórészt protestáns hitre tért, de Telegdi Mihály még 1571-ig tartatott miséket.

1608-tól Varkoch György birtoka volt, majd 1611-ben Forgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány foglalta el. 1660-ban, Várad elfoglalása után lett a törököké.

1688 februárjában Heissler császári tábornok a falu közelében verte meg Thököly Imre kurucait.

1716-ban Baranyi Gábor nevű birtokosa katolikus házikápolnát építtetett, 1736-ban pedig újraszervezték a plébániát. A 18. század elejétől 1838-ig a reformátusok leányiskolát is működtettek.

A 18. század elején települtek be első zsidó lakói. Zsinagógája még 1820 előtt épült. Az 1739–1744-es pestisjárvány 668 áldozatot szedett.

1870-ben megépült a vasút és ezzel föllendült az állat- és terménykereskedelem.

 

Látnivalók

  • Református temploma eredetileg román kori, 1507-ben gótikus stílusban átépítették. Tornya barokk stílusú. 14. századi falképei az Utolsó Ítéletet, az Arma Christit és a magyar szenteket: Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót ábrázolják. Szentélyében befalazva látható a Telegdi család több tagja szarkofágjának a fedőlapja, például Telegdi Istváné 1514-ből és Telegdi Miklósé 1560-ból. Kertjében 2004-ben avatták fel Hagymássy Kata mellszobrát. A templomot védőfal keríti.
  • Telegdy-kastély (1848, ma szanatórium).
  • Római katolikus temploma 1757–1759-ben, tornya 1792-ben épült. 1864-ben bővítették, 1994-ben felújították.

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Kiruccanás Révbe 2006.

Jádremete nyáron 2008.

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió