Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Történelmi Erdély

Kalotaszeg (Ţara Călatei)

Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.

Erdély kisebbik magyarok lakta tömbje, több száz éves népi hagyományok bölcsője. Elnevezését a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta.

A tájegység erőteljes magyar közösségeket is magába foglal, amelyek nagyon jól őrzik hagyományaikat és kultúrájukat. A hagyományőrzésben máig kiemelkedő az egyházak szerepe, a vallás meghatározó erő volt a vidék szellemi életében is.

Vissza a tájegység kezdő oldalára

Térkép:

Kalotaszeg
Kalotaszeg Kalotaszeg Kalotaszeg Kalotaszeg Kalotaszeg

Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.

Kalotaszeg három fő részre oszlik: a Felszeg a nyugati havasoknál, az Alszeg az Almás-patak mentén és a Nádasmente Kolozsvárhoz közel.

Kalotaszeghez tartozónak tekintjük még a Kapus völgyi Kapus-vidéket és az Átmeneti-vidéket is Kolozsvár környékén. Gyakran emlegetik Kalotaszeg részeként az un. peremvidéket is, melybe tartozó települések meghatározása forrásonként eltérő lehet.

 

Történelme

Kalotaszeg nevet, Kalathazeg néven egy 1433-as oklevél említette először, a Heltai Gáspár krónikájában. Kalotaszeg falainak a neve azonban már a 12. században előfordul az oklevelekben, illetve a birtokosztozkodó levelekben és egyéb okmányokban.

A mai Kalotaszeg már csak utolsó keleti maradványa annak a Kalota nevű nagy területnek, amely a középkorban a Berettyó folyótól a Sebes-Körös forrásvidékéig tartott és sokáig Bihar megyéhez is tartozott.

Rétköz, Sebes, Sebes-Körös, Kiskörös, és Berettyó által körülzárt falvak összefoglaló neve Kiskalota volt. Ennek folytatása a Kisköröstől keletre a Berettyó és Sebes-Körös között az Erdély határáig nyúló Középkalota.

A mai Kalotaszeget hívták régi nevén Kalotának. A Csongrád, Békés és Bihar megyét benépesítő Ond törzsből származhattak a honfoglalás idején a területet benépesítő magyarok.

A 13. században élt Kézai Simon, IV. László udvari papjának a Gesta Hungarorum című krónikája szerint az Etelközből érkező magyarok a Keleti-Kárpátok szorosain áthaladva Erdélyben megpihentek, majd innen folytatták útjukat az Alföld felé.

Azonban az utánuk jövő besenyők támadásának feltartására öt nemzetséget hagytak hátra és telepítettek le Erdélyben. Ezek közül a mai Kalotaszeg területét, Körösfőtől a Marosig a Mikola nemzetség szállta meg, míg délebbre és Torda körül a Szíl - Kalocsa nemzetség telepedett le.

István király ország építő munkája során megszervezte a vármegyéket és az egyházmegyéket. Ekkor került sor arra is, hogy a nemzetségi birtokok nagy részét a királyi vármegyékhez csatolta. Ennek kapcsán került a Mikolák Nádas menti birtoka Szászfenestől Körösfőig, Gyalu központtal az Erdélyi Püspökség tulajdonába.

A románok az 1300-as években jelennek meg Kalotaszeg déli részein, és innen terjedtek-húzódtak be fokozatosan Kalotaszeg belseje felé.

Kalotaszeg központja, Bánftyhunyad, mint a hajdani királyi birtok része, az 1450-es években jutott a losonci Bánffyak tulajdonába.

Az Erdélyi Fejedelemség idején, Erdély politikai életében is szerepet játszó Jósikák és ezek leányági leszármazottai az első világháborút követő hatalomváltásig szintén jelentős részbirokokkal voltak jelen ezen a tájon. Kalotaszeg földje és magyar népe gyakran esett áldozatul a tatár és török dúlásoknak, kuruc-labanc harcoknak, az 1848-49-es pusztításoknak, az első és második világháborút követő bosszúknak-megtorlásoknak, diktatúráknak és az erőszakos kollektivizálásnak, erőltetett iparosításnak.

Kalotaszeg magyarsága is egyre fogy, amelyet gyakran önhibája, „egykézése” is elősegít, akarva akaratlanul teret engedve a többnyire az Erdélyi-Szigethegység felől érkező betelepülőknek.

1945-ben még kb. 32.000 főt tett ki a kalotaszegi magyarság, míg az 1992-es népszámláláskor már csak 22.654 személy vallotta magát magyarnak.

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Húsvét Kalotaszentkirályon 2006.

Kalotaszegi körutazás 2007.

Pünkösd Erdélyben 2008.

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió