Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Történelmi Erdély - Csángóföld - Gyimesek

Gyimesbükk (Ghimeş-Făget)

Gyimesbükk községközpont Romániában, Bákó megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán.

Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt település a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál, a történelmi Magyarország "ezeréves határánál" fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába.

Az épületet és a mellette lévő, 17. században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel.

Lakossága 2002-ben: 5340 fő, ebből magyar 1095 fő

Térkép:

Gyimesbükk
Gyimesbükk Gyimesbükk, Vasútállomás Gyimesbükk, kilátás a Rákióczi vártól Gyimesbükk, koronás határkő Gyimesbükk, Nyisztor Ilona énekel

Történelme

1600-ban Gijmes néven említik először.

1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német.

A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

 

Látnivalók

30. vasúti őrház

Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza.

Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként.

A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat.

Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható (Bilibók Ágoston).

A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is.

 

További látnivalók

  • Gyimesbükk határában, a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. A 17 században kibővítették, de mára csekély nyoma maradt. Csak a romjai láthatóak, és Rákóczi várként vált ismerté. A hajdani határ mellé épült őrházban ma vasúttörténeti kiállitás látható.
  • Régi római katolikus temploma a Gyimesek legrégebbi temploma, 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik.
  • Új temploma az 1976-ban épült Lukásovics Magda freskói díszítik.
  • A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.
  • Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház.

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Erdélyi nagykörút 2006.

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió