Gyalu községközpont Romániában, Kolozs megyében, Kolozsvártól 17 km-re nyugatra.
Két település tartozik hozzá: Hidegszamos és Melegszamos.
Gyalut átszeli az E60-as európai út. A község keleti határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és Aranyoslónánál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára.
Lakossága 2002-ben: 7861 fő, ebből magyar 730 fő
A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek.
A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített.
A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga volt és vámmentességet élvezett.
1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát Izabella királyné. 1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthori Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost.
1600-ban Mihály vajda foglalta el és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek.
1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották.
1861-ben tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-ben jelentősen átalakították.