Erdély Bánság Bihar Szatmár Máramaros Szilágyság Beszterce Mezőség Kalotaszeg Aranyosszék Kenyérmező Erdélyi-Hegyalja Küküllő-mente Királyföld (Szászok földje) Marosszék Udvarhelyszék Sóvidék Gyergyó Gyimesek Csík Háromszék Olténia Munténia Dobrudzsa Moldva Bukovina Erdély

Települések alfabetikus sorrendben

Erdély - Partium - Bihar - Király-erdő

Biharrósa (Roşia)

Biharrósa falu Romániában, Bihar megyében, a Király-erdő déli oldalán, Biharkaba és Vársonkolyos között.

Lakossága 2002-ben: 2636 fő

Térkép:

Biharrósa
Biharrósa, vizimalom Biharrósa, vizimalomBiharrósa, vizimalomBiharrósa, Farcu kristálybarlang Biharrósa, Farcu kristálybarlang Biharrósa, Farcu kristálybarlang Biharrósa, Farcu kristálybarlang

Történelme

A Király-erdő déli oldalán, a Rosia patak mellett fekvő település lakói románok.

Földesura a XX. század elejéig a nagyváradi görög katolikus püspökség volt. Az 1800-as évekig a falu határában rézbányák működtek.

Határában, a Rosia patak szurdokvölgyében több kisebb, érdekes barlang található.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a településről:

"Rosia a hasonnevű patak mellett, Király-erdő alatt fekvő kisközség, túlnyomóan görög keleti vallású oláh lakosokkal. Házainak száma 423, lakosaié 2432. Postája Remete, távírója és vasúti állomása Belényes."

 

Vízimalom

A 19. századi fából készült vizimalom még most is működőképes. Ez az egyetlen a környéken, amelyet még használnak.

A malom működési szerkezetét a szárnytárcsás vizikerék alkotja, melyet az átirányított vízhozam mozgat, kifolyócsatornán át elterelve a vizet.

A malom épületét fából készítették, kisméretű tornáccal látták el, amit ma cserép fed.

Maga az épület 2, különböző szintű helyiségből áll. Az alsó szintet maga az őrlőszerkezet alkotja, amelyet egy pár kő és szita képezi. A molnár szobája a felső szinten kapott helyet, itt a bútorzat egyszerű és a molnár személyes dolgait tartalmazza.

A tulajdonos Burtic Gheorghe. A malom Rosia 731. sz. alatt található.

 

Farcu kristálybarlang

A legújabb technológiával berendezett és kivilágított Farcu kristálybarlang 2012. aug. 18-án nyílt meg.

A kristálybarlangot 1987-ben fedezték fel egy robbantás során egy már elhagyatott bánya járataiban, de a bányászatot csak 1998-ban állították le .

Azóta a bánya állaga folyamatosan romlott, több járat megrongálódott, egy helyen teljesen be is omlott. A hatalmas kőtömböket végül a felszínről markológépekkel tudták csak eltávolítani, majd fából ácsolt áthidalókkal tették biztonságossá, a hadseregtől mozgósított utászok segítségével.

A Farcu barlangot csupán 35 m függőleges ereszkedés után lehetett megcsodálni. Egy régi bánya-akna vezet oda, amely igen nehéz és elképzelhetetlenül veszélyes lehetőség volt a megközelítésének.

Jelenleg a bauxitbánya járatában haladva, pár perces sétával érkezünk a barlang bejáratához. A tervek szerint szeptembertől még ezt a rövid kis sétát is megspórolják a látogatóknak, mivel elektromos kisvasúttal fogják szállítani őket a barlang bejáratát jelző lépcsősorhoz.

A járatokat, a korábbi omlások nyomán keletkezett természetes légaknák miatt, folyamatosan friss levegő járja át, már a hajdani üzemelés alatt használatos ventilátorokra sincs szükség. Az útvonalat szépen kivilágították hidegfényű LED-lámpákkal, hogy még csak az izzók által leadott hő se avatkozzon bele a kristálykinézetű kövek növekedésének kedvező klímába.

Az útvonal legszebb része a kristálygaléria. A 265 m hosszúságú barlangban a barlang kifosztása után a kristályok megmaradt része a mennyezetről csüng alá.

A kristályok a föld alatt tündökölnek a legszebben. Ezek a képződmények csak természetes környezetükben ragyognak sápadtfényű kristályként, a szabad levegőre érve hamar oxidálódnak, és elvesztik varázsukat.

A barlang újdonsága a kis bányamúzeum, amely bemutatja a kíváncsi érdeklődőnek a föld alatti munka eszközeit. Láthatjuk a kisebb szobányi villanymotoros csillemozgatót, mely 150 méteres lejtőn húzta fel a kocsikat, ahol kézi erővel esély sem mutatkozott volna erre, a már említett ventilátorok egy sokat látott darabját, régi tartóoszlopokat, víztartályt, a kitermelt kőzet rakodásához használt kosarat, és valódi csillét is. Ez utóbbi igazi ritkaságnak számít manapság, mivel a legtöbb helyről már mind egy szálig ellopták őket ócskavasnak.

A bányamúzeumtól nem messze egy vasajtó mögött hamarosan koncerttermet alakítanak ki a még a művelés alatt kirobbantott harminc méter átmérőjű, hét méter magas, kiváló akusztikájú teremben.

A belépő felnőtteknek 15 Lei.

 

 

További látnivalók

  • Görög keleti fatemploma - 1895-ben épült
  • Barlangok a Rosia patak szurdokvölgyében

 

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Bihari kirándulás 2008.

Királyerdő - Bihar-hegység - Béli-hegység 2013.

Kezdőlap Levél a honlap tulajdonosának Utazások főoldal Oldaltérkép
Design: BSZ Stúdió