Erdély - Partium
Bihar (Bihor)
A Tiszántúl keleti peremén, illetve az Alföldet Erdélytől elválasztó sávban a Berettyó, a Sebes- és a Fekete-Körös völgyében, a síkság és a hegyvidék találkozásánál fekszik.
Ma a történelmi Bihar vármegye nagyobbik fele a Partiumban található, közel egyharmad részén pedig Hajdú-Bihar és Békés megye osztozik.
A régióban a magyarság zöme Nagyszalonta térségében, a Berettyó mente falvaiban, az Érmellék településein valamint Nagyváradon él.
Vissza a tájegység kezdő oldalára
Térkép:
Kezdetben a Bihar községben maradványaiban még mindig látható földvár volt a vidék központja, mára - kedvezőbb földrajzi elhelyezkedése miatt - ezt a szerepet Nagyvárad vette át.
Bihar régió három részre tagolódik, ezek a Berettyó mente, a Sebes-Körös völgye és a Fekete-Körös völgye.
Jellegzetes kistájai: Nagyvárad közelében a Hegyköz, a Király-hágó előterében a Báródság, Várad és Nagyszalonta között pedig a Mezőség.
Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.
Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja.
A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható.
Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1552-1867 között pedig Erdély és Magyarország határa volt.
Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott.
I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott.
Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része.
1660 és 1692 között váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került.
1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.
Területe 1914-ben 10657 km² volt, ebből 1918-ban 7874 km² Románia része lett.
A magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.
A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.
Kapcsolódó képgalériák:
Húsvét Kalotaszentkirályon 2006.
