Történelme

Bánffyhunyad a legrégibb időkből lakott területnek számított. A település a Hunyad nevet is viselő, egykori római Resculum, a későbbi Sebesvár uradalmához tartozott.

A magyar honfoglalást követően a helységet 1241-ben a portyázó tatár csapatok fölgyújtották. A legenda szerint a helybeli magyar nyelvű lakosság egy része tatár eredetű.

A települést 1332-ben Hunad néven említik. Hunad 1421-ig királyi birtok volt. Már az 1300-1400-as években vár is állhatott, mivel a korabeli oklevelek szerint Zsigmond király 1421-ben Hunad (Hunyad) váráért cseréli el a Komárom megyei Kocs falut és a vele szomszédos Teke-földét – a vasvári káptalan által – a Losonczy–Bánffy családdal.

A helység 1437-ben nyeri el az oppidum (mezővárosi) rangot.

A 16. századtól kezdődően fontos kereskedelmi csomóponttá fejlődött, minthogy Erdély-szerte ismert nagyvásárok, úgynevezett "sokadalmak" színhelye. 1526-ig a Magyar Királyság része.

1578-tól bírósági székhely volt. A mohácsi vészt követően a helység 1552 és 1765 között az Erdélyi Fejedelemséghez, majd az Osztrák Birodalom részét képező Erdélyi Nagyfejedelemséghez (1765–1867) került.

Bánffyhunyad határában szenvedett vereséget a Gaál Sándor és Kemény Farkas vezette magyar forradalmi honvédsereg 1849. augusztus 17-én az egyesített császári-cári osztrák-orosz seregtől.

A település 1330-tól 1848-ig a Bánffy-család birtoka volt.

1920-tól 1940-ig a település Nagy-Romániához tartozott, majd a második bécsi döntést követően a település 1940 és 1947 között Magyarországhoz került. A Párizsi békeszerződés (1947) Bánffyhunyadot újfent Románia részévé tette.

 

Látnivalói

Református templom

Bánffyhunyad kiemelkedő idegenforgalmi látványossága az egész főteret uraló, a 13. századból származó, impozáns méretű gótikus stílusú református templom.

A templom hajójának egy része a XIII. századból való, amit 1872-ben meghosszabbítottak. Festett kazettás mennyezete részben a 16. századi segesvári Felvinci mester, részben pedig a 18. században tevékenykedő Umling Lőrinc munkája.

A reneszánsz díszítésű kőszószék Kidei Sipos Dávid műve, a csillár Id. Kudor Ferenc faragóművész és fiai, István és Ferenc munkája, mely 1978-ban készült.

Tornya a 15. században épült.

 

További látnivalók

• A Református Templomkertben fölavatott s a magyar Szent Koronát mintázó Millenniumi Emlékmű
• A bánffyhunyadi Magyar Hősök 2003-ban megalkotott Emlék-köve a Református Templomkertben
• A Református Templom szomszédságában levő téren található Petőfi-Emlékmű
• A római katolikus Templomot 1848-ban építették neo-gótikus stílusban. Belsejét falfestmények és szobrok díszítik.
• Két Görög-Keleti (ortodox) Temploma közül az egyik 1910-ben, a másik 1931 és 1934 között épült. Belső falaikat ikonok díszítik.
• A Főtéren található Avram Iancu-szobor, Horea-mellszobor és az útkereszteződéseknél valamely jelentős esemény emlékére fölállított, faragott Fakereszt(románul Troită)
• A Octavian Goga Elméleti Líceum épülete előtt emelt Octavian Goga-szobor
• A Görög-Keleti (Ortodox) Esperesség épülete előtt található, monumentális Aurel Munteanu-szobor
• Nicula Gheorghe mártír, post mortem alhadnagy mellszobra
• Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka írónő Emlékháza a Győzelem téren
• A Ravasz László-Emlékház (Avram Iancu u. 56 sz.)
• A Barcsay-kastély (Avram Iancu u. 41 sz.) a 18. században épült. Jelenleg román nyelvű kisegítő iskolának helyet adó műemlék.

 

Bánffyhunyad Kalotaszeg egyetlen városa, és ezzel egyben a régió központja is. Fontos vásáros hely, itt cseréli termékeit az egész környék lakossága.

Közigazgatásilag jelenleg a három kilométerre, északkeleti irányban fekvő Magyarbikal tartozik a helységhez.

Bánffyhunyad egyike annak a tizennégy településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.

 

 

 

Kapcsolódó képgalériák:

Húsvét Kalotaszentkirályon 2006.

Kalotaszegi körutazás 2007.

Pünkösd Erdélyben 2008.